Kételkedem

Kételkedem,valyon mért van így?

repdes a szempillám,valami  elvakít.

Szorongat ja szívem,

s nem hagy lélegeznem.

 

Megfeszül minden izmom

a semmiből a választ várom.

Minden percnek,mintha súlya lenne,

mintha türelmem minden csepje kellene.

 

Lassan már nem birom tovább,

a magányt köny viszi tovább árván.

Elfogy a levegöm, csöndben fuldoklom

s a semiböl a választ várom.

 

Elfogy a könnyem,

csöndben térdre esem,

Ázot szememelé teszem kezem,

s újra csak kételkedem.

 

 

Remény,vagy nem

 

Néha  gonosz az élet

mindenkinek  tartogat keserüt és szépet.

A  remény nem hal  meg,

s  igy  bármit tulélhettek.

 

Reménykedj,hogy néha

rád is süt a meleg nap,

hogy  az uj nap,uj életet ad,

s  az eleted nem üres lap.

 

De van kinek ne jut remény,

akivel az élet mogorva és kemény.

Hiába minden szó,hiába a nap,

ha az új reggel reményt nem fakaszt.

 

Mikor szürke reggel csak üres a szobád

a  plafont nézed és nem bírod tovább.

Nem akarsz aludni,hiába álmodni

nem akarsz  ujra  a  világba kilépni.

 

Na akkor érzed,hogy nincsen esélyed

a gonosz végzeted ugy is eléred.

Hiába minden szó,hiába a remény,

van mikor az élet ok  nélkül kemény.

Oldal: Pont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
Sad stories - © 2008 - 2025 - sadstories.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat